Az önterülő habarcs saját súlyára támaszkodva sima, sima és erős alapot képezhet az aljzaton más anyagok lerakásához vagy ragasztásához, ugyanakkor nagy léptékű és hatékony építkezést végezhet. Ezért a nagy folyékonyság nagyon fontos szempont az önterülő habarcsnál. Ezenkívül rendelkeznie kell bizonyos vízvisszatartással és kötési szilárdsággal, nem kell vízleválasztó jelenséget mutatnia, valamint hőszigetelő és alacsony hőmérséklet-emelkedés jellemzőivel kell rendelkeznie.
Az önterülő habarcs általában jó folyékonyságot igényel, de a tényleges cementpaszta folyékonysága általában csak 10-12 cm; A cellulóz-éter a készhabarcs fő adalékanyaga, bár a hozzáadott mennyiség nagyon alacsony, jelentősen javíthatja a habarcs teljesítményét, javíthatja a habarcs konzisztenciáját, munkateljesítményét, kötési és vízvisszatartó képességét.
1: A habarcs folyékonysága
A cellulóz-éter jelentős hatással van az önterülő habarcs vízvisszatartására, állagára és építési teljesítményére. Különösen önterülő habarcsként a folyékonyság az egyik fő mutató az önterülő teljesítmény értékeléséhez. A habarcs normál összetételének biztosítása mellett a habarcs folyékonysága a cellulóz-éter mennyiségének változtatásával szabályozható. Ha azonban az adagolás túl magas, a habarcs folyékonysága csökken, ezért a cellulóz-éter adagolását ésszerű tartományon belül kell szabályozni.
2: Habarcs vízvisszatartás
A habarcs vízvisszatartása fontos mutató a frissen kevert cementhabarcs belső komponenseinek stabilitásának mérésére. A gélanyag hidratációs reakciójának maradéktalan végrehajtása érdekében megfelelő mennyiségű cellulóz-éter hosszú ideig képes fenntartani a habarcs nedvességét. Általánosságban elmondható, hogy a hígtrágya vízvisszatartási aránya a cellulóz-éter-tartalom növekedésével nő. A cellulóz-éter vízvisszatartó hatása megakadályozhatja, hogy az aljzat túl gyorsan szívjon fel túl sok vizet, és akadályozza a víz elpárolgását, így biztosítva, hogy a zagyos környezet elegendő vizet biztosítson a cement hidratálásához. Emellett a cellulóz-éter viszkozitása is nagy hatással van a habarcs vízvisszatartására. Minél nagyobb a viszkozitás, annál jobb a vízvisszatartás. Általában a 400mpa.s viszkozitású cellulóz-étert többnyire önterülő habarcsban használják, ami javíthatja a habarcs szintező teljesítményét és növelheti a habarcs tömörségét.
3: Habarcs kötési ideje
A cellulóz-éter bizonyos késleltető hatással bír a habarcsra. A cellulóz-éter-tartalom növekedésével a habarcs kötési ideje meghosszabbodik. A cellulóz-éter cementpépre gyakorolt késleltető hatása főként az alkilcsoport szubsztitúciós fokától függ, és nem sok köze van annak molekulatömegéhez. Minél kisebb az alkil-szubsztitúció mértéke, annál nagyobb a hidroxiltartalom, és annál nyilvánvalóbb a késleltető hatás. És minél magasabb a cellulóz-éter tartalom, annál nyilvánvalóbb a kombináció filmrétegének késleltető hatása a cement korai hidratálására, így a késleltető hatás is nyilvánvalóbb.
4: Habarcs nyomószilárdsága és hajlítószilárdsága
Általában a szilárdság az egyik fontos értékelési mutató a cement alapú cementkötésű anyagok keverékre gyakorolt vulkanizáló hatására. A cellulóz-éter tartalom növekedésével a habarcs nyomószilárdsága és hajlítószilárdsága csökken.
5: Habarcs kötési szilárdsága
A cellulóz-éter nagy hatással van a habarcs kötési teljesítményére. A cellulóz-éter a folyadékfázisú rendszerben a cementhidratáló részecskék között tömítő hatású polimer filmet képez, amely elősegíti, hogy a cementszemcséken kívül több víz kerüljön a polimer filmbe, ami elősegíti a cement teljes hidratációját, így javítja a paszta kötési szilárdságát a kikeményedés után. Ugyanakkor a megfelelő mennyiségű cellulóz-éter növeli a habarcs plaszticitását és rugalmasságát, csökkenti a habarcs és a hordozófelület közötti átmeneti zóna merevségét, és csökkenti a határfelületek közötti csúszási képességet. Bizonyos mértékig fokozódik a habarcs és az aljzat közötti kötőhatás. Ezenkívül a cementpépben lévő cellulóz-éter jelenléte miatt a habarcsszemcsék és a hidratációs termék között speciális határfelületi átmeneti zóna és határréteg képződik. Ez az interfészréteg rugalmasabbá és kevésbé merevebbé teszi az interfész átmeneti zónáját, így a habarcs erős kötési szilárdsággal rendelkezik
Feladás időpontja: 2023-03-03