1 Bevezetés
A cellulóz-étert (MC) széles körben és nagy mennyiségben használják az építőanyag-iparban. Használható késleltetőként, vízvisszatartóként, sűrítőként és ragasztóként. A közönséges száraz kevert habarcsban, külső falszigetelő habarcsban, önterülő habarcsban, csemperagasztóban, nagy teljesítményű épületgittben, repedésálló belső és külső falgittben, vízálló szárazkeverékes habarcsban, gipszvakolatban, tömítőanyagban és egyéb anyagokban a cellulóz-éterek fontos szerepet játszanak. A cellulóz-éter jelentős hatással van a habarcsrendszer vízvisszatartására, vízigényére, kohéziójára, késleltetésére és felépítésére.
A cellulóz-étereknek sokféle típusa és specifikációja létezik. Az építőanyagok területén általánosan használt cellulóz-éterek közé tartozik a HEC, HPMC, CMC, PAC, MHEC stb., amelyeket jellemzőik szerint különböző habarcsrendszerekben használnak. Vannak, akik kutatásokat végeztek a különböző típusú és különböző mennyiségű cellulóz-éternek a cementhabarcs-rendszerre gyakorolt hatásáról. Ez a cikk erre az alapra összpontosít, és elmagyarázza, hogyan válasszuk ki a cellulóz-éterek különböző fajtáit és specifikációit a különböző habarcstermékekben.
2 A cellulóz-éter funkcionális jellemzői cementhabarcsban
A száraz porhabarcs fontos adalékanyagaként a cellulóz-éternek számos funkciója van a habarcsban. A cellulóz-éter legfontosabb szerepe a cementhabarcsban a víz megtartása és a sűrítés. Ezen túlmenően a cementrendszerrel való kölcsönhatása miatt a levegő elszívásában, a kötődés késleltetésében és a szakítószilárdság javításában is szerepet játszhat.
A cellulóz-éter legfontosabb tulajdonsága a habarcsban a vízvisszatartás. A cellulóz-étert szinte minden habarcstermékben fontos adalékanyagként használják, főként vízvisszatartó képessége miatt. Általánosságban elmondható, hogy a cellulóz-éter vízvisszatartása a viszkozitásától, a hozzáadott mennyiségtől és a részecskemérettől függ.
Sűrítőanyagként cellulóz-étert használnak, sűrítő hatása a cellulóz-éter éteresítési fokához, részecskeméretéhez, viszkozitásához és módosulási fokához kapcsolódik. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a cellulóz-éter éteresítési foka és viszkozitása, minél kisebbek a részecskék, annál nyilvánvalóbb a sűrítő hatás. Az MC fenti jellemzőinek beállításával a habarcs elérheti a megfelelő megereszkedés elleni teljesítményt és a legjobb viszkozitást.
A cellulóz-éterben az alkilcsoport bevitele csökkenti a cellulóz-étert tartalmazó vizes oldat felületi energiáját, így a cellulóz-éter levegőelvezető hatást fejt ki a cementhabarcsra. A megfelelő légbuborékok habarcsba juttatása javítja a habarcs szerkezeti teljesítményét a légbuborékok „labdahatása” miatt. Ugyanakkor a légbuborékok bevezetése növeli a habarcs kimeneti sebességét. Természetesen a beszívott levegő mennyiségét ellenőrizni kell. A túl sok levegő beszívása negatívan befolyásolja a habarcs szilárdságát, mert káros légbuborékok léphetnek fel.
2.1 A cellulóz-éter késlelteti a cement hidratációs folyamatát, ezáltal lelassítja a cement kötési és keményedési folyamatát, és ennek megfelelően meghosszabbítja a habarcs nyitási idejét, de ez a hatás nem jó a hidegebb területeken lévő habarcsnak. A cellulóz-éter kiválasztásakor az adott helyzetnek megfelelően kell kiválasztani a megfelelő terméket. A cellulóz-éter késleltető hatása elsősorban éterezési fokának, módosulási fokának és viszkozitásának növekedésével bővül.
Ezenkívül a cellulóz-éter, mint hosszú láncú polimer anyag, javíthatja a kötési teljesítményt az aljzattal, miután hozzáadták a cementrendszerhez, azzal az előfeltétellel, hogy teljes mértékben fenntartja a zagy nedvességtartalmát.
2.2 A habarcsban lévő cellulóz-éter tulajdonságai főként a következők: vízvisszatartás, sűrítés, kötési idő meghosszabbítása, levegő bevonása és a szakítószilárdság javítása stb. A fenti tulajdonságoknak megfelelően ez tükröződik magának az MC-nek a jellemzőiben is, nevezetesen: viszkozitás, stabilitás, hatóanyag-tartalom (adagolási mennyiség, károsanyag-helyettesítés mértéke, módosítási foka, éterezési mennyisége). stb. Ezért az MC kiválasztásakor a saját jellemzőivel rendelkező, megfelelő teljesítményt biztosító cellulóz-étert az adott habarcstermék meghatározott követelményei szerint kell kiválasztani egy bizonyos teljesítményhez.
3 A cellulóz-éter jellemzői
Általánosságban elmondható, hogy a cellulóz-éter gyártók termékismertetői a következő mutatókat tartalmazzák: megjelenés, viszkozitás, csoporthelyettesítés mértéke, finomság, hatóanyag-tartalom (tisztaság), nedvességtartalom, javasolt területek és adagolás stb. Ezek a teljesítménymutatók tükrözhetik a cellulóz-éter szerepének egy részét, de a cellulóz-éter összehasonlításakor és kiválasztásánál egyéb szempontok, mint a NaDS-tartalom, a kémiai összetétel mértéke, éter-értéke, is meg kell vizsgálni.
3.1. A cellulóz-éter viszkozitása
A cellulóz-éter viszkozitása befolyásolja vízvisszatartását, sűrűsödését, késleltetését és egyéb szempontokat. Ezért fontos indikátor a cellulóz-éter vizsgálatához és kiválasztásához.
A cellulóz-éter viszkozitásának tárgyalása előtt meg kell jegyezni, hogy négy általánosan használt módszer létezik a cellulóz-éter viszkozitásának vizsgálatára: Brookfield, Hakke, Höppler és rotációs viszkoziméter. A négy módszerrel alkalmazott berendezés, oldatkoncentráció és vizsgálati környezet eltérő, így a négy módszerrel vizsgált azonos MC-oldat eredményei is nagyon eltérőek. Ugyanazon megoldásnál is, ugyanazzal a módszerrel, különböző környezeti feltételek melletti teszteléssel, a viszkozitás
Az eredmények is eltérőek. Ezért a cellulóz-éter viszkozitásának magyarázatakor fel kell tüntetni, hogy melyik módszert használják a vizsgálathoz, az oldatkoncentrációt, a rotort, a forgási sebességet, a hőmérséklet- és páratartalom vizsgálatát, valamint az egyéb környezeti feltételeket. Ez a viszkozitás értéke értékes. Értelmetlen egyszerűen azt mondani, hogy „mi egy bizonyos MC viszkozitása”.
3.2 A cellulóz-éter termékstabilitása
A cellulóz-éterekről ismert, hogy érzékenyek a cellulóz penészgombák támadására. Amikor a gomba erodálja a cellulóz-étert, először megtámadja a cellulóz-éterben lévő nem éterezett glükóz egységet. Lineáris vegyületként a glükóz egység tönkretétele után a teljes molekulalánc megszakad, és a termék viszkozitása meredeken csökken. A glükózegység éterezése után a penész nem korrodálja könnyen a molekulaláncot. Ezért minél magasabb a cellulóz-éter éterezési szubsztitúciós foka (DS-értéke), annál nagyobb lesz a stabilitása.
3.3 A cellulóz-éter hatóanyag-tartalma
Minél magasabb a cellulóz-éter hatóanyag-tartalma, annál nagyobb a termék költséghatékonysága, így azonos adagolás mellett jobb eredmény érhető el. A cellulóz-éter hatékony összetevője a cellulóz-éter molekula, amely szerves anyag. Ezért a cellulóz-éter effektív anyagtartalmának vizsgálatakor ez közvetve tükröződhet a kalcinálás utáni hamuértékben.
3.4 NaCl-tartalom cellulóz-éterben
A NaCl a cellulóz-éter gyártás során elkerülhetetlen melléktermék, amelyet általában többszöri mosással kell eltávolítani, és minél több mosási idő, annál kevesebb NaCl marad vissza. A NaCl jól ismert veszélyt jelent az acélrudak és az acél dróthálók korróziójára. Ezért, bár a mosó NaCl többszörös szennyvíztisztítása megnövelheti a költségeket, az MC termékek kiválasztásakor igyekezzünk minél alacsonyabb NaCl tartalmú termékeket választani.
4 A cellulóz-éter kiválasztásának elvei különböző habarcstermékekhez
A cellulóz-éter habarcstermékekhez történő kiválasztásakor mindenekelőtt a termékkézikönyv leírása szerint válassza ki a saját teljesítménymutatóit (például viszkozitás, éterezési helyettesítési fok, effektív anyagtartalom, NaCl tartalom stb.) Funkcionális jellemzők és kiválasztási elvek
4.1 Vékonyvakolat rendszer
Példaként a vékonyvakolat rendszer vakolathabarcsát tekintve, mivel a vakolat közvetlenül érintkezik a külső környezettel, a felület gyorsan veszít vizet, ezért nagyobb vízvisszatartás szükséges. Különösen a nyári építkezés során szükséges, hogy a habarcs jobban megtartsa a nedvességet magas hőmérsékleten. Szükséges a magas vízvisszatartó képességű MC kiválasztása, amely három szemponton keresztül átfogóan mérlegelhető: viszkozitás, részecskeméret és hozzáadott mennyiség. Általánosságban elmondható, hogy azonos feltételek mellett nagyobb viszkozitású MC-t válasszunk, és a bedolgozhatóság követelményeit figyelembe véve a viszkozitás ne legyen túl magas. Ezért a kiválasztott MC-nek magas vízvisszatartási rátával és alacsony viszkozitással kell rendelkeznie. Az MC termékek közül az MH60001P6 stb. ajánlható vékonyvakolat ragasztóvakolat rendszeréhez.
4.2 Cement alapú vakolóhabarcs
A vakolóhabarcshoz jó egyöntetű habarcs szükséges, és a vakolásnál könnyebb egyenletesen felhordani. Ugyanakkor jó megereszkedésgátló teljesítményt, nagy szivattyúzási teljesítményt, folyékonyságot és megmunkálhatóságot igényel. Ezért a cementhabarcsban alacsonyabb viszkozitású, gyorsabb diszperziós és konzisztencia-fejlődésű (kisebb szemcsés) MC-t választanak.
A csemperagasztó építésénél a biztonság és a nagy hatásfok érdekében különösen szükséges, hogy a habarcs hosszabb nyitási idővel és jobb csúszásgátló tulajdonságokkal rendelkezzen, ugyanakkor megkövetelje az aljzat és a csempe közötti jó kötést. Ezért a csemperagasztók viszonylag magas követelményeket támasztanak az MC-vel szemben. Az MC azonban általában viszonylag magas csemperagasztó-tartalommal rendelkezik. Az MC kiválasztásakor a hosszabb nyitási idő követelményének teljesítéséhez magának az MC-nek magasabb vízvisszatartási rátával kell rendelkeznie, a vízvisszatartási arány pedig megfelelő viszkozitást, hozzáadott mennyiséget és részecskeméretet igényel. A jó csúszásgátló teljesítmény elérése érdekében az MC sűrítő hatása jó, így a habarcs erős függőleges áramlási ellenállással rendelkezik, és a sűrítési teljesítmény bizonyos követelményeket támaszt a viszkozitás, az éterezési fok és a részecskeméret tekintetében.
4.4 Önterülő habarcs
Az önterülő habarcs magasabb követelményeket támaszt a habarcs kiegyenlítési teljesítményével szemben, ezért alkalmas az alacsony viszkozitású cellulóz-éter termékek választása. Mivel az önterüléshez szükséges, hogy az egyenletesen kevert habarcs automatikusan a talajra simítható legyen, ezért szükség van a folyékonyságra és a szivattyúzhatóságra, így a víz és az anyag aránya nagy. A vérzés megakadályozása érdekében az MC-nek szabályoznia kell a felület vízvisszatartását, és biztosítania kell a viszkozitást az ülepedés megakadályozása érdekében.
4.5 Falazóhabarcs
Mivel a falazóhabarcs közvetlenül érintkezik a falazat felületével, általában vastagrétegű szerkezetről van szó. A habarcsnak nagy bedolgozhatóságot és vízvisszatartó képességet kell biztosítania, valamint biztosítani tudja a falazattal való kötőerőt, javítja a bedolgozhatóságot és növeli a hatékonyságot. Ezért a kiválasztott MC-nek segítenie kell a habarcsot a fenti teljesítmény javításában, és a cellulóz-éter viszkozitása nem lehet túl magas.
4.6 Szigetelőzagy
Mivel a hőszigetelő hígtrágya elsősorban kézzel kerül felhordásra, ezért szükséges, hogy a kiválasztott MC jó bedolgozhatóságot, jó bedolgozhatóságot és kiváló vízvisszatartást biztosítson a habarcsnak. Az MC-nek rendelkeznie kell a magas viszkozitás és a magas légbeszívás jellemzőivel is.
5 Következtetés
A cellulóz-éter funkciói a cementhabarcsban a vízvisszatartás, a sűrítés, a levegő bevonása, a késleltetés és a szakítószilárdság javítása stb.
Feladás időpontja: 2023. január 30