Mi a szerepe a gipszpor anyagába kevert vízmegtartó szernek?
Válasz: vakoló gipszet, ragasztott gipszet, tömítőgipszet, gipszgitt és egyéb építőipari por anyagokat használnak. Az építés megkönnyítése érdekében a gyártás során gipsz késleltetőket adnak hozzá, hogy meghosszabbítsák a gipszzagy építési idejét. A gipsz hemihidrát hidratációs folyamatának gátlására retardert adnak hozzá. Ezt a fajta gipszzagyot 1-2 óráig a falon kell tartani, mielőtt kicsapódik, és a falak többsége vízelnyelő tulajdonságokkal rendelkezik, különösen a téglafalak, valamint a légbeton falak, porózus szigetelőlapok és egyéb könnyű új falanyagok, ezért a gipszzagynak vízvisszatartónak kell lennie, hogy megakadályozza a víz rövidzárlatát, amikor a gipsz iszapot a víz rövidre zárja. a gipszzagy megkeményedik és nem hidratál kellőképpen. Teljesen, ami a vakolat és a falfelület közötti hézag elválasztását és burkolását okozza. A vízvisszatartó szer hozzáadása a gipszzagyban lévő nedvesség fenntartását, a gipszzagy hidratációs reakcióját a határfelületen biztosítja, így biztosítva a kötési szilárdságot. Az általánosan használt vízmegtartó szerek a cellulóz-éterek, mint például: metil-cellulóz (MC), hidroxi-propil-metil-cellulóz (HPMC), hidroxi-etil-metil-cellulóz (HEMC), stb. Ezen kívül a víz teljesítményének javítására polivinil-alkohol, nátrium-alginát, módosított keményítő, kovaföld, ritkaföldfém-por stb.
Bármilyen vízvisszatartó szer is képes különböző mértékben késleltetni a gipsz hidratációs sebességét, ha a késleltető anyag mennyisége változatlan marad, a vízvisszatartó szer általában 15-30 perccel késlelteti a kötődést. Ezért a retarder mennyisége megfelelően csökkenthető.
Mi a vízmegtartó szer megfelelő adagolása gipszpor anyagában?
Válasz: Vízvisszatartó szereket gyakran használnak építőipari poranyagokban, mint például vakoló gipsz, ragasztógipszet, tömítőgipsz és gipszgitt. Mivel ez a fajta gipsz retarderrel van összekeverve, amely gátolja a félhidrát gipsz hidratációs folyamatát, ezért a gipszzagyon vízvisszatartó kezelést kell végezni, hogy a zagyban lévő víz egy része ne kerüljön át a falra, ami vízhiányt és hiányos hidratációt eredményez a gipsz megszilárdulásakor. A vízvisszatartó szer hozzáadása a gipszzagyban lévő nedvesség fenntartását, a gipszzagy hidratációs reakcióját a határfelületen biztosítja, így biztosítva a kötési szilárdságot.
Adagolása általában 0,1-0,2% (gipsszel számolva), ha a gipszzagyot erős vízfelvevő képességű falakon (például pórusbeton, perlit szigetelőlemez, gipszblokk, téglafal stb.) alkalmazzák, valamint kötőgipszet, tömítőanyag készítésénél a felülethígító gipsz, felülethígító gipsz- vagy mázolóanyag mennyisége. nagyobbnak kell lennie (általában 0,2-0,5%).
A vízvisszatartó szerek, például a metil-cellulóz (MC) és a hidroxi-propil-metil-cellulóz (HPMC) hidegben oldódnak, de a kezdeti szakaszban csomókat képeznek, amikor közvetlenül vízben oldják őket. A vízmegtartó szert előzetesen gipszporral kell összekeverni, hogy eloszlassa. Készítse elő száraz porrá; adjunk hozzá vizet és keverjük össze, hagyjuk állni 5 percig, keverjük újra, a hatás jobb. Jelenleg azonban vannak olyan cellulóz-éter termékek, amelyek közvetlenül vízben oldhatók, de a száraz porhabarcs előállítására kevés hatással vannak.
Hogyan tölt be vízhatlan funkciót a vízszigetelő szer a gipsszel edzett testben?
Válasz: Különböző típusú vízszigetelő szerek fejtik ki vízzáró funkciójukat a gipsszel edzett testben, eltérő hatásmód szerint. Alapvetően a következő négy módon lehet összefoglalni:
(1) Csökkentse a gipsszel edzett test oldhatóságát, növelje a lágyulási együtthatót, és részben alakítsa át az edzett testben nagy oldhatóságú kalcium-szulfát-dihidrátot alacsony oldhatóságú kalciumsóvá. Például 7-9 szénatomos elszappanosított szintetikus zsírsavat adnak hozzá, és egyidejűleg megfelelő mennyiségű égetett meszet és ammónium-borátot adnak hozzá.
(2) Hozzon létre egy vízálló filmréteget, amely elzárja a finom kapilláris pórusokat az edzett testben. Például keverő paraffin emulzió, aszfalt emulzió, gyanta emulzió és paraffin-gyanta kompozit emulzió, javított aszfalt kompozit emulzió stb.
(3) Változtassuk meg az edzett test felületi energiáját úgy, hogy a vízmolekulák kohéziós állapotban legyenek, és ne tudjanak behatolni a kapilláris csatornákba. Például különféle szilikon víztaszító anyagokat, köztük különféle emulgeált szilikonolajokat alkalmaznak.
(4) Különféle szilikon vízszigetelő szerek használhatók külső bevonattal vagy mártással, hogy elszigeteljék a vizet az edzett test kapilláriscsatornáiba merüléstől. Az oldószer alapú szilikonok jobbak, mint a vízbázisúak, de az előbbi miatt a gipsszel edzett test gázáteresztő képessége csökkent.
Bár a gipszből készült építőanyagok vízállóságának javítására különböző vízszigetelő anyagokat különböző módon lehet alkalmazni, a gipsz továbbra is levegőre keményedő zselésítő anyag, amely nem alkalmas kültéri vagy tartós párás környezetre, csak váltakozó nedves és száraz környezetre alkalmas.
Mi az építési gipsz módosítása vízszigetelő szerrel?
Válasz: A gipsz vízszigetelő szernek két fő hatása van: az egyik a lágyulási együttható növelése az oldhatóság csökkentésével, a másik pedig a gipsz anyagok vízfelvételi sebességének csökkentése. A vízfelvétel csökkentése pedig két szempontból történhet. Az egyik a megkeményedett gipsz tömörségének növelése, vagyis a gipsz vízfelvételének csökkentése a porozitás és a szerkezeti repedések csökkentésével, ezzel javítva a gipsz vízállóságát. A másik a gipsszel edzett test felületi energiájának növelése, vagyis a gipsz vízfelvételének csökkentése azáltal, hogy a pórusfelületet hidrofób filmet képeznek.
A porozitást csökkentő vízszigetelő szerek a gipsz finom pórusainak elzárásában és a gipsztest tömörségének növelésében játszanak szerepet. Számos adalékanyag létezik a porozitás csökkentésére, mint például: paraffin emulzió, aszfalt emulzió, gyanta emulzió és paraffin aszfalt kompozit emulzió. Ezek a vízszigetelő szerek megfelelő konfigurációs módszerek mellett hatékonyan csökkentik a gipsz porozitását, ugyanakkor káros hatással vannak a gipsz termékekre is.
A felületi energiát megváltoztató legjellemzőbb víztaszító a szilikon. Beszivároghat az egyes pórusok nyílásába, megváltoztathatja a felületi energiát egy bizonyos hossztartományon belül, és ezáltal megváltoztathatja a vízzel való érintkezési szöget, a vízmolekulákat cseppekké kondenzálhatja, megakadályozhatja a víz beszivárgását, elérheti a vízszigetelés célját, és ugyanakkor fenntarthatja a vakolat légáteresztő képességét. Az ilyen típusú vízszigetelő anyag fajtái elsősorban: nátrium-metil-szilikonát, szilikongyanta, emulgeált szilikonolaj stb. Természetesen ez a vízszigetelő szer megköveteli, hogy a pórusok átmérője ne legyen túl nagy, ugyanakkor ne tudjon ellenállni a nyomás alatti víz beszivárgásának, és alapvetően nem tudja megoldani a gipsz termékek hosszú távú víz- és nedvességálló problémáit.
A hazai kutatók a szerves és szervetlen anyagok kombinálásának módszerét alkalmazzák, vagyis a polivinil-alkohol és sztearinsav koemulgeálásával nyert szerves emulziós vízszigetelő anyagon, valamint timsókő hozzáadásával, naftalinszulfonát-aldehid kondenzátummal Új típusú gipsz kompozit vízszigetelő anyagot készítenek a sós vízálló anyag kompaundálásával. A gipsz kompozit vízszigetelő szer közvetlenül keverhető gipsszel és vízzel, részt vesz a gipsz kristályosodási folyamatában, és jobb vízszigetelő hatást érhet el.
Milyen gátló hatása van a szilán vízszigetelő szernek a kivirágzásra gipszhabarcsban?
Válasz: (1) Szilán vízszigetelő anyag hozzáadása jelentősen csökkentheti a gipszhabarcs kivirágzásának mértékét, és a gipszhabarcs kivirágzásgátlása növekszik a szilán hozzáadásának növekedésével egy bizonyos tartományon belül. A szilán 0,4%-os szilánra gyakorolt gátló hatása ideális, és gátló hatása általában stabil, ha a mennyiség meghaladja ezt a mennyiséget.
(2) A szilán hozzáadása nemcsak hidrofób réteget képez a habarcs felületén, hogy megakadályozza a külső víz behatolását, hanem csökkenti a belső lúg kivirágzást képező migrációját is, ami jelentősen javítja a kivirágzás gátló hatását.
(3) Míg a szilán hozzáadása jelentősen gátolja a kivirágzást, nincs káros hatással az ipari melléktermék gipszhabarcs mechanikai tulajdonságaira, és nem befolyásolja az ipari melléktermék gipszből készült szárazkeverékes építőanyagok belső szerkezetének kialakulását és végső teherbíró képességét.
Feladás időpontja: 2022.11.22