A karboxi -metil -cellulóz (CMC) és a keményítő egyaránt poliszacharidok, de különböző szerkezetekkel, tulajdonságokkal és alkalmazásokkal rendelkeznek.
Molekuláris összetétel:
1. Karboxi -metil -cellulóz (CMC):
A karboxi-metil-cellulóz a cellulóz származéka, egy lineáris polimer, amely β-1,4-glikozid kötésekkel összekötött glükózegységekből áll. A cellulóz módosítása magában foglalja a karboxi -metilcsoportok bevezetését az éterezés révén, és karboxi -metil -cellulózt termel. A karboxi-metilcsoport CMC vízben oldódik, és egyedi tulajdonságokat ad a polimernek.
2. Keményítő:
A keményítő egy olyan szénhidrát, amely glükóz egységekből áll, amelyek α-1,4-glikozid kötésekkel vannak összekötve. Ez egy természetes polimer, amelyet a növényekben találnak, amelyeket energiatároló vegyületként használnak. A keményítőmolekulák általában kétféle glükózpolimerből állnak: amilóz (egyenes láncok) és amilopektin (elágazó láncszerkezetek).
Fizikai tulajdonságok:
1. Karboxi -metil -cellulóz (CMC):
Oldékonyság: A CMC vízben oldódik a karboxi-metilcsoportok jelenléte miatt.
Viszkozitás: Nagy viszkozitást mutat az oldatban, így értékessé teszi különféle alkalmazásokban, például az élelmiszer -feldolgozásban és a gyógyszerekben.
Átláthatóság: A CMC megoldások általában átlátszóak.
2. Keményítő:
Oldékonyság: A natív keményítő vízben oldhatatlan. A feloldáshoz zselatinizálást (vízben melegítést) igényel.
Viszkozitás: A keményítőpaszta viszkozitással rendelkezik, de általában alacsonyabb, mint a CMC.
Átláthatóság: A keményítőpaszták általában átlátszatlanok, és az átlátszatlanság mértéke a keményítő típusától függően változhat.
forrás:
1. Karboxi -metil -cellulóz (CMC):
A CMC -t általában növényi forrásokból, például fapépből vagy pamutból származó cellulózból készítik.
2. Keményítő:
A növények, például a kukorica, a búza, a burgonya és a rizs, keményítőben gazdagok. Ez a legfontosabb összetevő sok vágott ételben.
Termelési folyamat:
1. Karboxi -metil -cellulóz (CMC):
A CMC előállítása magában foglalja a cellulóz és a klór -ecetsav és a lúgos tápközegben lévő cellulózis reakcióját. Ez a reakció a hidroxilcsoportok helyettesítését eredményezi cellulózban karboxi -metilcsoportokkal.
2. Keményítő:
A keményítő extrahálás magában foglalja a növényi sejtek lebontását és a keményítő granulátumok izolálását. Az extrahált keményítő különféle folyamatokon eshet át, ideértve a módosítást és a zselatinizációt is, hogy megkapja a kívánt tulajdonságokat.
Cél és alkalmazás:
1. Karboxi -metil -cellulóz (CMC):
Élelmiszeripar: A CMC -t sűrítőként, stabilizátorként és emulgeálószerként használják különféle élelmiszerekben.
Gyógyszerek: Kötési és széteső tulajdonságai miatt a gyógyszerkészítményekben való felhasználást találja.
Olajfúrás: A CMC -t olajfúrási folyadékokban használják a reológia szabályozására.
2. Keményítő:
Élelmiszeripar: A keményítő a sok élelmiszer fő alkotóeleme, és sűrítőszerként, gélesítőszerként és stabilizátorként használják.
Textilipar: A keményítőt a textilméretben használják, hogy merevséget biztosítson a szövetek számára.
Papíripar: A keményítőt a papírgyártáshoz használják a papír szilárdságának növelésére és a felületi tulajdonságok javítására.
Noha a CMC és a keményítő egyaránt poliszacharidok, különbségek vannak a molekuláris összetételben, a fizikai tulajdonságokban, a forrásokban, a termelési folyamatokban és az alkalmazásokban. A CMC vízben oldódó és nagyon viszkózus, és gyakran előnyben részesítik ezeket a tulajdonságokat igénylő alkalmazásokban, míg a keményítő sokoldalú poliszacharid, amelyet széles körben használnak az élelmiszer-, textil- és papíriparban. Ezeknek a különbségeknek a megértése kritikus fontosságú az adott ipari és kereskedelmi alkalmazásokhoz megfelelő polimer kiválasztásához.
A postai idő: január-12-2024